Jugoszlávia 1990-es években végbemenő felbomlása által előidézett délszláv válságra még a mai harmincas éveik végén, negyvenes éveik elején járók is emlékeznek homályosan.

A válság egyik fegyveres konfliktusa volt az 1998-99-es koszovói háború volt, mely során az albán többségű Koszovó próbált függetlenedni Szerbiától. Húsz évvel az események után, 2019-ben népirtásnak, valamint emberiség elleni bűncselekménynek nyilvánították a koszovói háborúban történteket.

Pulitzer-díjas fotó a koszovói háborúról

A koszovói háború során több mint 13 ezren vesztettél életüket, több ezer nőt erőszakoltak meg és több mint egymillió koszovói albán volt kénytelen elmenekülni otthonából, a háború végén pedig mintegy hatezer embert tartottak eltűntként nyilván.

Carol Guzy amerikai fotós a Washington Post munkatársaként 1988 óta örökítette meg az emberi szenvedést, természeti katasztrófák vagy háborús konfliktusok okozta tragédiákat szerte a világon. A koszovói háborúról készített képei közül az egyik 2000-ben Pulitzer-díjat kapott – a ma 66 éves fotós összesen négyszer nyerte el a rangos szakmai elismerést munkájáért.

Az említett kép 1999. május 3-án készült, egy 2 éves albán kisfiú, Agim Shala látható rajta, ahogy a szögesdrót kerítésen keresztül a nagyszülők kezébe kerül az Egyesült Arab Emírségek által működtetett táborban, az albániai Kukesben. A nagyszülők, akik Morinánál lépték át a határt, már korábban megérkeztek a táborba, a koszovói Prizrenből menekült Agim Shala és szülei pedig még várták, hogy befogadják őket. Az elcsigázott kisfiút azonban addig is beadták a tábor területére a nagyszülőkhöz. Másnap a szülők is bebocsátást nyertek. A család csak a júniusi békeszerződés aláírását követően térhetett vissza Prizrenbe.

Agim Shala tetoválása

A Pulitzer-díjas fotón szereplő kisfiú már 24 éves. Agim Shala ma is büszke rá, hogy részese lehetett annak, hogy a világ megismerje a koszovói albánokkal történt borzalmakat, melyet az 1998-99-es szerb népirtás idején kellett elszenvedniük. Carol Guzy fotója, mely a háború értelmetlen pusztítását, a családok elszakadását mutatja be, a prizreni fiatalember identitásának olyannyira része, hogy a koszovói háború mementójaként alkarjára tetováltatta azt.

A cikk az ajánló után folytatódik

Koszovó napjainkban

A Szerbia déli részén lévő Koszovó területén 90%-os többségben lévő albán lakosság 2008-ban kikiáltotta a tartomány függetlenségét. Autonómiáját Európa nagy része támogatja, hivatalosan azonban sem Szerbia, sem Kína, sem Oroszország nem ismeri el. A napjainkban kétmilliós lakosságú Balkán-félszigeten lévő terület máig vitatott jogállású.

Híres gyerekfotók történetei

A világ talán leghíresebb gyerekfotói közül sok ismerős lehet, ám történetükkel talán nem vagy tisztában.

Képek: Getty Images Hungary





Source link