Bár sokan úgy vélik, erőszakmentes ellenállással nem lehet megdönteni egy elnyomó rezsimet, a történelem folyamán számos ország képes volt hitelt érdemlően megcáfolni ezt. Az 1980-as évek legvégén többek közt a balti államok is fegyver nélkül vívták ki függetlenségüket.

A hidegháború végén, a Szovjetunió felbomlását megelőző évtizedben országok sora győzedelmeskedett a diktatórikus berendezkedés fölött világszerte. Európa államai közül a balti államok ellenállása volt az erőszakmentes ellenszegülés legérdekesebb iskolapéldája, melyet Gene Sharp Diktatúrából demokráciába című könyvében is megemlít.

Az éneklő forradalom története

Csakúgy mint számos más posztszovjet ország, a balti államok, azaz Észtország, Lettország és Litvánia lakossága is elnyomó diktatúrában élt a 80-as évek végéig, amikor azonban fontos függetlenedési törekvések indultak meg. Az autoriter rezsimet végül nem kaszákkal és kapákkal, hanem erőszakmentes tiltakozások sorával futamították meg.

A balti lánc Lettországban.

Fotó: Wikipedia/Uldis Pinka

Az éneklő forradalom egy több éven át tartó ellenállássorozat volt, amely egy 1988 júniusában tartott tallinni énekes, zenés tömegtüntetésről kapta a nevét. A találó kifejezést először egy észt aktivista, Heinz Valk használta cikkében. Az énekes demonstráció nem volt előzmény nélküli, egyre több teret kapott a balti államok zenei világában a szabadság iránti vágy és a nemzeti összetartozás, valamint a három ország közti szolidaritás.

1987 Észtországa a szovjetek foszforitbányászatáról szóló tervezete ellen fogott össze, a tiltakozás szimbólumaként írt patrióta dal hamar elterjedt. 1988-tól egyre gyakrabban hangoztak el a haza szeretetét hangsúlyozó énekek és a régi észt himnusz a rendezvényeken.

A cikk az ajánló után folytatódik

Lettországban már az 1985-ös táncdalfesztiválon elhangzott egy dal, amely a nép újjászületését vizionálta, és óriási sikert ért el a lakosság körében. A fény kastélya című slágert a szovjetek betiltották, a lettek mégis kikövetelték elhangzását a fesztiválokon. Később, 1988-ban egy popzenei verseny első dala is a szabadságvágy jegyében született meg. Ugyanezen évben hatalmas tüntetések indultak a demokráciáért, százhúszezres tömeggel, kórusokkal.

Litvániában egy Rockmenet indult el 1987-ben, városi turnékkal, ahol a nemzet szabadságát hirdető számok mellett nyugati zeneműfajok, elsősorban a rock-, punk- és metálzene egyes válfajai kerültek előtérbe. Az Antis együttest tartják a korszak legfontosabb szovjetkritikus előadói csapatának, illetve az értelmiségiekből, művészekből álló Sąjūdis, valamint a radikális Litván Szabadság Liga csoport szervező-képviselő tevékenysége volt jelentős.

A balti lánc Litvániában.

A balti lánc Litvániában.

Fotó: Wikipedia / Rimantas Lazdynas

Az éneklő forradalmak csúcsa, a tiltakozó események legfontosabb pontja azonban egy három országon át tartó élőlánc volt.

A balti lánc sikere

A balti lánc 1989. augusztus 23-án, a Molotov–Ribbentrop-paktum aláírásának 50. évfordulója alkalmából meghirdetett tüntetésen állt fel, a támogatottsága viszont sosem látott méreteket öltött. Kétmillió ember alkotta meg a 600 kilométeren és három országon át tartó élőláncot: Tallinntól Rigán át Vilniusig egymásba karoltak az emberek.

Baltic Way in Latvia between Cēsis and Valmiera

Fotó: Wikipedia / Laimonis Stīpnieks

Az élőlánc a német-szovjet paktum titkos záradékára kívánta irányítani a nemzetközi figyelmet, mely számos egyéb közt azt is lehetővé tette, hogy a Szovjetunió bekebelezze a három országot. A megdöbbentő méreteket öltő esemény óriási löketet adott ahhoz, hogy a mozgalom sikeressé válhatott, 1991-re pedig az országok függetlenedhettek. Azóta a balti lánc az UNESCO Világemlékezet listájára is felkerült, augusztus 23-a pedig az Európai Unióban a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja lett. A balti népek története tanulságos példaként áll a világ előtt az erőszak- és fegyvermentes ellenállás elsöprő erejéről.

A mecseki láthatatlanok története

Az 56-os forradalom leverése után még hetekig kitartottak a hegyekben a mecseki láthatatlanok, sőt, azt hirdették: „Márciuban újrakezdjük!”

(Képek: Wikipedia/Jaan Künnap, Uldis Pinka, Rimantas Lazdynas, Laimonis Stīpnieks.)





Source link