Félig ember, félig kecske, és minden évben eljön, hogy magával vigye a pokolba, de legalábbis alaposan megijessze, megkergesse a csintalan gyerekeket? Vajon kiről lehet szó ebben a cseppet sem barátságos és persze nem valós alapokon nyugvó legendában? Persze, hogy a krampuszról!

Erről a negatív lényről minden gyerek hall Mikulás idején. A piros ruhás, nagy pocakú, ajándékokat osztogató öregúrrá formálódott Szent Miklós európai változatának osztrák földön régóta vannak olyan ijesztő társai, mint Belsnickle és Knecht Ruprecht, akik nem egyszerűen kísérik a Mikulást, de elvégzik helyette a piszkos munkát – legalábbis a legendájuk ezt mondja. A krampusz is egy ilyen alak, aki szintúgy az osztrák alpesi régió folklórjából eredeztethető.

Ki a krampusz?

A krampusz és a többi negatív figura a téli napfordulót ünneplő pogány ünnepkörből származik. Idővel a keresztény hagyományok részévé váltak.

Ezután a várva várt Mikulás többé már nem egyedül látogatta a gyerekeket, hogy megjutalmazza őket december 6-án, hanem velük együtt, mintegy figyelmeztetésként, jó viselkedésre intve őket.

Ausztriában és Németország egyes részein egyébként szokás volt a Mikulás érkezésének éjszakáját Krampusnachtnak, azaz krampuszéjszakának hívni, ekkor ugyanis a felnőttek rémisztő kecskeemberjelmezt ölthettek, hogy félig tréfából, félig jó viselkedésre sarkallva megijesszék a gyerekeket.

A krampusz figurájának elterjedése

Amikor az 1890-es években Németországban és Ausztriában fellendült a képeslapipar, elterjedtek az úgynevezett krampuszkártyák. Az ünnepi kártyák nem a szokásos pozitív ünnepi üzenetet közvetítették. Az üdvözlet a krampusztól másról szólt, amit maga a kép is éreztetett. A kártyákon ugyanis a krampusz láncra vert gyereket vezetett, vagy gyömöszölt a zsákjába, esetleg éppen arra készült, hogy megüsse őket a fabotjával.

A cikk az ajánló után folytatódik

Bár ezek a kártyák ma már nem jellemzőek, a krampusz alakja nem veszett ki teljesen a Mikulás mellől, csupán valamelyest finomodott a róla ábrázolt negatív kép. Napjaink felelősségteljesebb felnőttjei szerencsére már tisztában vannak azzal, hogy a gyerekek ijesztgetésére semmi szükség nincs, különösen nem a varázslatos hangulatú mikuláscsomag bontogatása közben, és a nevelést sem rémálmokat és rettegést okozó fenyítéssel kell megoldani.

Érzéketlen, aki nem szereti a karácsonyt?

Érdemes megvizsgálni a kérdést a szakértő szemével. Azok, akik zsigerből rosszban vannak az ünneppel, Thomas Henricks pszichológus szerint általában négy embertípus valamelyikébe tartoznak. 





Source link