Az északi sarkkör jegébe fagyott vírusok szabadulhatnak ki a globális felmelegedés miatt.

Ennek hatására a kutatók szerint akár új járványok is kialakulhatnak. A korábbi kutatások már bizonyították, hogy akár ismeretlen vírusok is lehetnek a gleccserek jegében.

Új vírusok terjedhetnek el a sarkköri jég olvadása miatt

Az olvadó jégből kiszabaduló víz, valamint a globális felmelegedés miatt új helyeken megjelenő gazdatestek révén az északi sarkkör jegébe fagyott vírusok kiszabadulhatnak, így akár új járványok is kialakulhatnak – figyelmeztettek a Torontói és az Ottawai Egyetem kutatói egy szerdán közzétett tanulmányban, idézi az MTI hírét a HVG.hu.

A kutatás kiindulópontja az volt, hogy a vírusoknak mindenképp gazdatestre – emberekre, állatokra, növényekre vagy gombákra – van szüksége a szaporodáshoz, és néha egyik gazdatestről a másikra is át tudnak repülni, ahogyan ezt például a koronavírus-járványnál is megfigyelték, derül ki a cikkből. 

A kutatók a Kanada legészakibb részén lévő, az északi sarkkörön túli Hazen-tó talajmintáinak elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy tóban a vírusok most először találtak új gazdatestre.

Fotó: MB Photography / Getty Images Hungary

A kutatás szerint a vírus terjedésének magasabb volt a kockázata a tó Északi-sarkhoz közelebbi részén, ahol nagy mennyiségű gleccservíz folyt bele. Hozzátették, hogy a gleccservíz mennyisége a globális felmelegedéssel egyre nő, írja a hír.

A kutatók egyelőre azt nem közölték, hogy hány eddig nem ismert vírustörzset sikerült azonosítaniuk, és eddig nem elemezték, hogy képesek-e járványokat okozni az azonosított törzsek. 

– A melegedő éghajlat nyomán a potenciális gazdatestek, például a szúnyogok eddig lakatlan térségekbe vándorolnak, így egy esetleges járvány terjedése egyelőre megjósolhatatlan – mondta el Audrée Lemieux, a kutatás egyik résztvevője, majd hozzátette, hogy az utóbbi két évben világosan láttuk, milyen hatásai lehetnek egy járvány terjedésének.

A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés akár az állandóan fagyott föld, vagyis a permafroszt rétegeit is érintheti, példaként pedig a 2016-os szibériai lépfenejárványt említi, amelyhez hasonlót csak 1941-ben jelentettek, írják.

Korábbi kutatások már megerősítették, hogy ismeretlen vírusok lehetnek a gleccserek jegében. Tavaly például az egyesült államokbeli Ohiói Egyetem kutatócsoportja számolt be róla, hogy 33, nagyjából 15 ezer éves vírust – köztük 28 ismeretlent – találtak a Tibeti-fennsíkon. 

A cikk az ajánló után folytatódik

A most közzétett kanadai tanulmányban mindazonáltal megismétlik azt is: a vírusnak és a gazdatestnek vagy az átvivőnek egyszerre kell jelen lennie az adott környezetben ahhoz, hogy járványok veszélye fennálljon. Noha egyelőre a kockázat alacsony, a klímaváltozás várhatóan kihat az élőhelyekre is, a következményeket pedig egyelőre nem lehet kiszámítani, írják.

– Az egyetlen, amit biztosan állíthatunk: a hőmérséklet növekedésével a járványveszély ebben a térségben szintén nő – mondta el a munkálatokat vezető Stephane Aris-Brosou, az Ottawai Egyetem docense.

Ahhoz, hogy felmérhessék a kockázatokat és a veszélyeket, a kutatócsoportnak további kutatásokra van szüksége. 

Ennyit változott az Északi-sarkvidék 28 év alatt – 7 döbbenetes NASA-fotó

Elgondolkodtató NASA-fotók a klímaváltozásról. Van miért izgulnunk.

Képek: Getty Images Hungary





Source link