Míg néhány évtizeddel ezelőtt természetes volt, hogy a szülést követően a babát máris megfürdették, megmérték a súlyát, hosszát – miközben az újszülött keservesen sírt -, addig napjainkban egyre többet hallhatunk az aranyóra fontosságáról, a bőrkontaktus szerepéről.

A baba világrajövetelét követő egy-két órában ma már sok kórházban az újszülöttet az édesanya mellkasára teszik, lehetőséget biztosítanak rá, hogy az újdonsült család együtt lehessen, ismerkedhessenek egymással. Nem mindegy azonban, hogy ez milyen körülmények között történik.

Hogyan nem szabad egy egészséges újszülöttel bánni?

Az alábbi videóban látható babát bár születését követően közvetlenül az édesanyja mellkasára helyezik, mégsem nevezhetjük aranyórának, ami ezután következik. A kórházi személyzet annak ellenére erőteljesen dörzsöli az újszülöttet, illetve rutinszerűen gömbszívóval leszívják a szájüregét, hogy a légzési funkciói láthatóan rendben vannak, sőt fel is sírt. Mindezekkel a felesleges beavatkozásokkal már önmagában erőteljes stressznek teszik ki a babát.

Ezután a nővér az édesanya kifejezett kérése ellenére elszorítja a köldökzsinórt, és közli vele, hogy azért teszi ezt, mert a baba vére ne kerüljön vissza a méhlepénybe. Valójában azonban ennek épp az ellenkezője igaz: a kései köldökzsinór-leszorítás előnyös a baba számára. Kutatások szerint, ha akkor kötik el a zsinórt, amikor az már nem pulzál, a baba több vért és vörösvérsejtet kap a placentából. Ennek hosszabb távon is érzékelhetőek voltak a következményei: még a 2-6 hónapos babák esetében is kimutathatóan magasabb volt a hematokritszint, és kisebb eséllyel alakult ki vashiány, ha később kötötték el a köldökzsinórt.

A fenti videóban nővérek vélhetően az évtizedek alatt kialakult – ám mára meghaladott – kórházi protokollnak megfelelően cselekednek, ám ezzel felesleges kellemetlenségeket okoznak anyának és babának egyaránt a szülést követő érzékeny időszakban, amikor támogatásra, nyugalomra volna szükség. A videó végén még megállapítják, hogy a baba kakilt. Nos, vélhetően azért, mert indokolatlanul nagy stressznek volt kitéve a világrajövetelét követő percekben.

A cikk az ajánló után folytatódik

Milyen valójában az aranyóra?

Komplikációmentes szülés esetében ma már a hazai kórházak többségében is lehetősége van az újdonsült családnak az aranyórára. Császármetszést követően sok helyen nem az édesanya, hanem az édesapa mellkasára kerülhet a baba „szőrkontaktusba”. Bár a szülés-születés a világ legtermészetesebb dolga, egyúttal embert próbáló feladat is az anya-baba páros számára, melyhez mindkettőjüknek óriási energiákat kell mozgósítani.

Az aranyórát követő bőr-bőr kontaktus megnyugtató az édesanyának és a babának is, segíti a korai kötődés kialakulását, valamint szabályozza a baba testhőmérsékletét és légzését. A szülést követő meghitt együttlét serkenti a tejtermelés beindulását, már a szülőszobán lehetőség nyílik az első szoptatásra. Korábbi cikkünkből az aranyóra szerepéről bővebben is olvashatsz.

Mi az a mellre kúszás?

Az újszülöttekről úgy hisszük, még semmit sem tudnak, hiszen a fej emelése, az átfordulás, a kúszás-mászás egy darabig még nem megy. És mégis, ezek az éppen csak megérkezett babák egészen meglepő dolgokra képesek. Ha hagyjuk.

Képek: Getty Images Hungary





Source link