Előfordult már veled, hogy az ételt kavargatva, a zuhany alatt vagy épp kutyasétáltatás közben támadt hirtelen olyan ötleted, ami megoldást jelentett egy már régóta foglalkoztató problémára? Ha a válaszod igen, nem vagy egyedül. 

Ami azt illeti, tudományos magyarázat is van rá, hogy miért pont a leghétköznapibb, legegyszerűbb feladatok végzése során születnek a legkreatívabb ötleteink. 

Ekkor születnek a legjobb ötletek

Olykor megesik az emberrel, hogy hosszú napokig vagy hetekig rágódik egy-egy megoldhatatlannak tűnő helyzet feloldásán, ám hiába szán rá időt és energiát, csak nem jut eszébe semmi használható. Amikor pedig félreteszi a problémát, mással kezd foglalkozni, beugrik neki egy olyan ötlet, amit korábban aktívan keresett. 

Az ok a kutatók szerint az agyműködés sajátosságaiban rejlik. Amennyiben valaki gondolkodást alig igénylő, rutinból, „robotpilótaként” végzett feladatokkal foglalja el magát, az elme szabadabban kalandozhat, ez pedig segít a szokatlan emlékek előhívásában és az új ötletek formálódásában. 

Az elmúlt évek vizsgálódásai azt mutatják, hogy amikor pihenünk, vagy a már említett hétköznapi teendőkkel foglalatoskodunk, az agy több régióját magába foglaló, úgynevezett alapértelmezett hálózat, vagyis a default mode network (DMN) aktívabb, mint amikor kifejezetten fókuszálunk valamire. A DMN kulcsszerepet játszhat a kreatív folyamatokban. 

Szabadon csapong az elme

A DMN-t a Washingtoni Orvostudományi Egyetem kutatói fedezték fel 2001-ben, amikor pozitronemissziós tomográfia (PET) segítségével azt vizsgálták, hogy milyen aktivitást mutat a részt vevő önkéntesek agya, miközben újszerű, figyelemigényes feladatokat hajtanak végre. Az eredményeket összehasonlították a nyugalmi állapotban készített felvételekkel, és észrevették, hogy bizonyos régiók aktívabbak a passzív tevékenységek idején, mint az aktívak alatt. A hálózat neve valamelyest félrevezető, ugyanis más mentális feladatokban, így a múltbéli teljesítmények felidézésekor vagy az önreflektív gondolkodásban is bekapcsol. 

Azt is megállapították, hogy a kreativitás mértéke összefüggést mutat a DMN szürkeállományának nagyságával. Egy 2022-es vizsgálat szerint a kérdéses hálózat pihenéskor a legaktívabb, ezt követően pedig az alacsony kognitív erőfeszítés során – a konkrét kutatásban ez az olvasás volt – mutat nagyobb aktivitást.

A cikk az ajánló után folytatódik

Akkor tehát, amikor az elme szabadon, játékosan csaponghat, mert nem kell különösebben fókuszálnia, lehetővé válik az információk és ötletek újszerű kombinálása, ez pedig olykor még a problémamegoldásban is segíthet. Napjainkban, amikor mindenhonnan információk tömege éri az embert, és kifejezetten nehéz „kikapcsolni az agyat”, érdemes rendszeresen időt szánni az álmodozásra is, ez jócskán támogathatja a kreativitást és a problémamegoldást. 

Mit tesz az aggyal a hangos olvasás?

A hangos olvasás csodás hatással van az agyra, így felnőttként sem érdemes leszokni róla: vizsgálatok bizonyították, hogy fejleszti a memóriát, és segíti az agyat az összefüggések, szabályszerűségek felismerésében, megértésében.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)





Source link