Ha Spanyolországot említik, legtöbbünknek a fülledt madridi esték vagy Barcelona színes forgataga jut eszébe: Castellón, Valencia és Alicante nem mindenkinek ugranak be első blikkre, pedig olyan rejtett kincsekre lelhetünk ezen három régiót bejárva, hogy könnyen lehet, haza sem akarunk jönni.

A Wizz Air és a Valenciai Turisztikai Hivatal jóvoltából volt szerencsém felfedezni a spanyol föld kevésbé ismert, ám annál lélegzetelállítóbb vidékét. 

Spanyolország kincsei a turistaszezon után

Mindent megtaláltam, amire csak egy utazó vágyhat: szikrázó napsütés rántott ki az ősz első ködös reggeleiből, hogy az óvárosok macskaköves utcáit bebarangolva vagy a pálmafákkal szegélyezett tengerparton sétálva megszűnjön a tér és az idő, és csak a most számítson.

Ilyen a Playa del Nord strand Peniscolában szeptember utolsó napjaiban.

A hűvös szeptemberi reggelen a kikapcsolódás már a reptéren elkezdődött. A WIZZ Priority szolgáltatásával nem volt ideges sorban állás, nem dobogott türelmetlenül a lábam a beszállás előtt, és nem gondoltam arra, mikor adhatom már át magam végre a tudatnak, hogy átrepülök az ismeretlenbe. Nyugodtan, és a hajnali órához képest kipihenten foglaltam el a helyem az utastérben, és merültem el a gondolatban, hogy két és háromnegyed óra múlva visszacsöppenek a nyárba.

Castellón 

Minden régióra két nap jutott, Castellón volt az első. Nem kellett túl sok időt áldozni arra, hogy a magyar hidegből átszellemüljek a kellemes spanyol indiánnyárba: 30 fok és tündöklően kék ég fogadott szeptember utolsó napjaiban. 

Peniscola a legszebb arcával köszöntött.

Peniscola a legszebb arcával köszöntött.

Miután elfoglaltuk a szállást, és lecseréltem a kötött mellényem egy színpompás nyári ruhára, el is indultunk az első megállónk felé: Peniscola városa olyan, akár egy királyság, ami a tenger mélyéből emelkedett ki. A turistákat nem csak a lélegzetelállítóan szép tengerpartok és azúrkék víz várja, a történelem átitatja a mindenfelé kanyargó kis utcákat.

Kagylóhéjakból kirakott házikókat és festményekre emlékeztető erkélyeket csodálhattunk meg a túránk során, melynek végállomása a város kastélyához vezetett. A felhők közé magasodó épületet még a templomos lovagok lakták az 1200-as évek végétől. Aki elég bátor, és felmászik a legmagasabb toronyba, az értékes ajándékra lel, mesés panoráma tárul elé.

A második nap reggelén a tengerpartoké volt a főszerep, végigjártuk Orpesa legszebb partszakaszait. Itt mindenki megtalálhatja a számára legkedvezőbb részt. A családosokat játszóterek várják, de ha valaki romantikára vágyna, egy-egy csobbanás között beülhet az egyik part menti bárba, hogy lehűtse magát egy koktéllal. A strandok mellett sétálóutcák találhatóak. Szívet melengető volt betérni egyikükbe és szemügyre venni a portékát. Az érett, gyönyörű gyümölcsöket és zöldségeket mustrálva már-már helybélinek éreztem magam.

Megéri betévedni a kisebb üzletekbe is, hogy érezzük a hely autentikus varázsát.

Megéri betévedni a kisebb üzletekbe is, hogy érezzük a hely autentikus varázsát.

A kora esti program Benicassim feltérképezése volt. Először a nemzeti park felé vettük az irányt. Kalandos szerpentinek vezettek fel a hegytetőre, a 3000 hektáros területen annak idején a karmelita rend szerzetesei élték elszigetelten napjaikat. A természet csendjét ezután a villanegyed kora esti pezsgése váltotta. Ahogy végigsétáltunk a hosszú utcán, jobbra tőlünk a végtelen tenger kísért, míg a balunkon a 19. és 20. század eklektikus stílusában épült luxusházaitól és villáitól állt el a lélegzetünk. 

Ez a városrész szintén történelmi, és a romantika kedvelőinek igazi gyöngyszem: Ernest Hemingway és Marta Gellhorn szerelme a Villa Amparo nevű csodás, égszínkék kerítéses épületben lobbant lángra.

A cikk az ajánló után folytatódik

Valencia 

A szeptembert Valenciában búcsúztattuk. Spanyolország harmadik legnagyobb városa a régi és az új olvasztótégelye. Egyszerre található meg a modern, futurisztika és a letűnt korok dicsőítése. Mi az előbbivel kezdtünk, a városközpontban a City of Arts and Sciences létesítménye felé vettük az irányt. Ki sem kellett szállnunk a buszból, hogy elakadjon a lélegzetünk, annak, aki rajong a monumentális épületekért, a látkép igazi csemege.

A városközpontban található L’Oceanogràfic ocenáriumot is meglátogattuk. Európa legnagyobb ilyen jellegű létesítménye 110 ezer négyzetméteren mutatja be a legkülönbözőbb tengeri élőlényeket.

A Ciutat de les Art azaz, a Művészetek Városa Valencia szívében öt épület együtteséből áll: Zsófia Királyné Művészeti Palotája, L'Hemisféric mozikomplexum, a Tudományok Múzeuma, a L'Umbracle szobokert és a L'Oceanográfic óceanárium alkotja.

A Ciutat de les Art azaz, a Művészetek Városa Valencia szívében öt épület együtteséből áll: Zsófia Királyné Művészeti Palotája, L’Hemisféric mozikomplexum, a Tudományok Múzeuma, a L’Umbracle szobokert és a L’Oceanográfic óceanárium alkotja.

A sci-fibe illő épületek után óriási kontraszt volt az esti sétánk Valencia történelmi központjában. A macskaköves utcákat járva garantáltan megkapjuk a spanyol életérzést. Az édességboltokból és churrosozókból mézédes illat árad, lágy muzsika festi alá a lelassult utcaképet. Mi lehetne jobb program, mint végigandalogni a díszes házak között, hogy aztán elköltsünk egy finom vacsorát, majd belevessük magunkat a valenciai éjszakai életbe?

Valencia tartomány két másik ékkövéből is kaphattunk némi ízelítőt. Cullerában megcsodálhattuk a Cullera Castle-t. A muszlim eredetű erőd méltóságteljesen magasodik a település felé a Montaña de las Rabosesen. Ahogy ez a látványosság, úgy Gandia városa is kötelező annak, aki erre jár. Érdemes szeptember végén ellátogatni ide, hiszen ekkor tartják a Feria y fiestast, azaz Gandia város legnagyobb fesztiválját. Az utcákon hömpölyögnek az emberek, tűzijátékkal, vidámparkkal és kirakodóvásárral tisztelegnek a város egyik leghíresebb embere, San Francisco de Borja előtt.

Alicante

Az utolsó két napban Alicante kapta a rivaldafényt. Azoknak, akik a nyugalmat és elvonulást kedvelik, ugyanakkor nem szeretnének teljesen elzárkózni a világ zajától, nem is kell más úti cél után keresgélniük. A nyüzsgő turistaszezon lecsengésével ez a régió egyszerre nyújt teljes kikapcsolódást a hófehér homokos tengerpartokon, izgalmat, gasztronómiai élményeket és kultúrát a városközpontokban.

Több települést is bejártunk: Déniában minden nyugalmat árasztott magából, ahogy végigsétáltunk a csendes, bájos utcákon. Bárhol elkattinthattam a kamerám, mindig esztétikus, gyönyörű fotó lett a végeredmény. Dénia igazi gasztrofellegvár, háromszáz étterem kínálja a legkülönlegesebb mediterrán tengeri étkeket.

Különleges osztrigás fogás a Déniában megrendezett gasztrofesztiválon.

Különleges osztrigás fogás a Déniában megrendezett gasztrofesztiválon.

Innen mintegy 20 percre található Benidorm város, amely szintén színes, ha programválasztásról van szó. Akik az aktív nyaralást kedvelik, azok számára igazi különlegesség a városnézés egy alternatív formája, amelyet mi is kipróbálhattunk. Elektromos biciklire pattanva tekertünk fel a Sierra Helada Nemzeti Park legmagasabb pontjaira, hogy azokról letekintve megpillanthassuk a tenger fölé magasodó felhőkarcolókat.

Ha egy spanyol nyaralásra gondolunk, a legtöbbünk a nyári hónapokban és az ismert üdülőparadicsomokban gondolkozik. Számomra ez a hat nap tökéletesen rávilágított arra, érdemes elrugaszkodni a megszokott sémáktól és kipróbálni valami újat. Castellón, Valencia és Alicante a turistaszezon után egészen páratlan élményt nyújt. Ide utazni nem mindennapi tapasztalat volt, mintha megtaláltam volna valamit, amit igazából nem is kerestem: pezsgés, kikapcsolódás, feltöltődés, kultúra és kaland – és az utolsó napon tényleg nem akartam hazajönni.

Setenil de las Bodegas

A Spanyolország déli részén elterülő Andalúzia Európa egyik legszárazabb területe. A tűzforró nyarak és enyhe telek ellenére a tájegység közel nyolc és fél millió embernek ad otthont, ám néhány nagyváros kivételével itt kisebb településeken él a lakosság.





Source link