Napjaink ünnepei sajnos sok esetben túlzottan anyagiasultak, és a legszűkebb családi körre korlátozódnak, ám ez nem volt mindig így. Az elmúlt századokban egészen más volt a hangulat a karácsonyi időszakban, a nagy közösségek szerepe hangsúlyosabbá vált.

Elég csak a betlehemezésre és a mendikálásra gondolni, amikor az ünneplők házról házra járva köszöntötték a lakókat, énekekkel, pásztorjátékkal, versekkel kedveskedtek nekik, cserébe azok megvendégelték a csoportokat.

A regölés szokása

Egészen régi korokra nyúlik vissza a regölés hagyománya, melynek egyes elemei még az ősi magyarság hagyományvilágából erednek, keveredve a keresztény hitből ismert alakokkal, így Szent Istvánnal, Máriával és Jézussal. Sokáig a közösség számára nagyon fontos eseménynek számított a december 26-án, karácsony másnapján kezdődő regölőhét.

A nagy regöscsoportok az ünnepet követő héten, István napjától kezdve járták az utcákat, énekkel köszöntve és jókívánságokkal elhalmozva a házak népét, cserébe ajándékokat, főleg ételeket, italokat kaptak.

Bár sokáig élt a szokás, a regölést az ősi magyar hitvilágra szokták visszavezetni, az énekek némiképp a természetvarázsoló rigmusokat, mitikus történeteket is megidézték. Erre utal a regösénekek gyakori refrénje, a „haj regö rejtem” is, amiről sokan úgy gondolják, a sámánok varázsigéjéből származhat.

A cikk az ajánló után folytatódik

A velünk élő nárcizmus – Hogyan lehet felismerni a nárcisztikus embereket?

A Femina Klub januári vendége Dr. Bánki György pszichiáter szakorvos lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között  arról beszélget, hogyan lehet felismerni a nárcisztikus emberek sajátosságait, valamint segít megérteni nárcizmus mibenlétét, kialakulását, környezetre és társadalomra gyakorolt hatását illetve kezelhetőségét.

Pontos részletek az estről itt olvashatók: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2023. január 16. 18 óra

Helyszín: József Attila Színház

Promóció

Regölés során előkerült a csörgős és láncos bot, az ostor, a csengő, a köcsögduda és más, zajkeltésre alkalmas kellékek. Énekeikben helyet kapott a magyar mitológia és legendavilág több alakja, így a csodaszarvas is, de bőségvarázslásból, jókívánságokból sem volt hiány. A párokat igyekeztek összeboronálni szövegeikben, mindig az aktuális közönségre szabva a mondandójukat.

A regölőhétről először az 1500-as években születtek írásos dokumentumok, a gyönyörű szokás még az elmúlt évszázadokban is élt, manapság viszont már csupán néhány hagyományőrző csoport őrzi az országban.

Karácsonyi szokások Erdélyben

Erdélyben nem a Jézuska, hanem az Angyal hozza magával az ajándékokat szenteste.

(Borító- és ajánlókép: Fortepan / Lenkey Márton.)





Source link